Megemlékezés - október 23.
kisebb betű nagyobb betű   e-mailben elküld nyomtatás


Az 1956. október 26-i szolnoki tömegtüntetés Himnuszt éneklő felvonulói

Az 1956. október 23-ai budapesti tömegtüntetés és az ezt követő harcok híre a megye lakosságának túlnyomó többségét teljesen váratlanul érte, ezért a forradalom helyi eseményeinek sorozata csupán október 26-27-én kezdődött meg. Kivételt csak Szolnok jelentett, ahol az egyetemi kar gyűlésén már október 23-án este forradalmi hangulat alakult ki. Október 24-én és 25-én kisebb tüntetésekre került sor a megyeszékhelyen, a vörös csillagos feliratokat leverték, Beloiannisz emléktábláját összetörték. Október 26-án reggel a szolnoki gyárakban nem kezdődött meg a munka. Menet indult a járműjavítóból a városközpont felé, melyhez útközben csatlakoztak a többi üzem és az intézmények dolgozói, valamint az iskolák tanulói is.



Az október 26-i tömegtüntetés résztvevői a Kossuth téren 

A Kossuth téren összegyűlt tömeghez Kálmán István, az MDP megyei első titkára szólt elsőként. Felolvasta az előző éjszaka Gerencsér Miklós újságíró és más, a Szigligeti Színházhoz tartozó értelmiségiek körébe tartozók által 16 pontba foglalt követeléseket. A pontok mellé röplapot is fogalmaztak, amely rendre és nyugalomra intette a város és a megye lakosságát. A megyei párt végrehajtó bizottság ugyancsak Gerencsér és a színészek javaslatára megkezdték a szolnoki munkástanács felállításának előkészítését. Ezután a tömeg a népszerűtlen Pintér Dezső városi tanácsi elnök és Csáki István megyei harmadtitkár lemondását követelte, akik a mikrofon elé lépve ennek eleget is tettek.



A színház mellett lévő szovjet emlékmű ledöntése 

A munkások egy része visszament az üzemekbe és megválasztotta küldötteit a városi munkástanács délutáni alakuló ülésére. Mások a városban maradtak és ledöntötték a színháznál lévő szivar alakú szovjet emlékművet. A megyei tanács mögött felállított felszabadulási domborművet pedig a Verseghy Ferenc Gimnázium és a gépipari technikum diákjai törték össze vasrudakkal.



 A Forradalmi Munkástanács megválasztása a Megyeházán

A városi munkástanács megválasztására helyszűke miatt nem a városházán, hanem a megyeházán került sor. Húsz fős intéző bizottságot választottak, többségük értelmiségi munkakörben dolgozott, tizenketten tagjai voltak az MDP-nek. A munkástanács elnöke hosszas győzködés után a köztiszteletnek örvendő MÁV fűtőházi vízműlakatos, Dancsi József lett, aki 1948 előtt a Szociáldemokrata Párt tagja volt, a Magyar Dolgozók Pártjába azonban már nem lépett be.



A honvédség szolnoki alakulatainak tisztjei a Munkástanács megválasztása után 

A gyűlés befejezését követően a megyeháza előtt várakozó 6-8000 fős tömegnek felolvasták a munkástanács névsorát. Ekkor a tömegből sokan követelni kezdték, hogy Juhász Imréné, a megyei tanács elnöke és Zsemlye Ferenc elnökhelyettes mondjon le, mire mindketten kimentek az erkélyre és bejelentették lemondásukat. 7-800 fő a katonai repülőtérre vonult és fegyverek kiadását követelte. Kablay Lajos alezredes, az objektum parancsnoka a tüntetők öt fős küldöttségét rendkívül szívélyesen fogadta, megvendégelte őket, de a fegyverek kiadását elutasította. Október 26. és 28. között csak a tiszántúli községekben került sor kisebb atrocitásokra. (Tiszaburán a községi tanácselnököt, Cserkeszőlőn a volt községi párttitkárt és feleségét, Öcsödön a tanácstitkárt és tsz-elnököt verték meg.) Ugyanakkor Szolnok megye egész Tiszán inneni részében békésen zajlottak az események.

  
Készült Cseh Géza: A Damjanich Rádió hullámhosszán, Szolnok - 1956, Szolnok, 2002. és Cseh Géza: Válogatás az 1956-os forradalom levéltári dokumentumaiból, Szolnok, 2006. c. köteteinek felhasználásával.

Illyés Gyula: Egy mondat a zsarnokságról (Sinkovits Imre előadásában) >>>>


Oldaltérkép     |     Kapcsolat
wombat logo