Május
kisebb betű nagyobb betű   e-mailben elküld nyomtatás

Redempciós levél Túrkevéről  - 1751.

A többség számára a redemptio (megváltás) szó semmiféle jelentéstartalommal nem bír, viszont a jászkunok leszármazottai, a historiográfia az egykori Jászkun Kerület sorsfordító történeti eseményének tartja.

I. Lipót 1702-ben ötszázezer rajnai forintért eladta a királyi koronabirtoknak számító Jászkun Kerületet a Német Lovagrendnek, majd attól 1731-ben a Pesti Invalidus Ház tulajdonába került. Mária Terézia 1745. május 6-án kelt kiváltságlevelében megengedte a terület megváltását. A jászkunok az eredeti vételár és az eladás óta végzett beruházások értékékének megfizetése mellett vállalták 1000 lovas katona egyszeri kiállítását és felszerelését, a nemesi felkelésekben való részvételt, a hadiadó fizetését, valamint a nádornak fizetendő évi háromezer arany lerovását. A jelentős pénzösszeg előteremtésére a lakosok teherbíró képességük és hadiadójuk függvényében földet váltottak, ami szabadparaszti birtoknak minősült. A megváltásban szerepet játszó birtokosok (redemptusok) - a jognak a földhöz kötődése révén - lettek a települések irányító testületeit jelentő tanácsok vezetői, ők ellenőrizték a települések anyagi erőforrásait.

         A Berettyó (Túr) partján fekvő Túrkeve 28500 rajnai forinttal járult hozzá a megváltáshoz. A nagykun településen öt családfő emelkedett ki a redemptusok közül. Túrkevében a váltás alapegysége a 22 forintot érő rovás volt, a redempció után Vincze Márton az egyik legjelentősebb birtokosnak mondhatta magát 34 rovásos, 272 katasztrális holdnyi (153 hold szántó, 119 kaszáló) jószágával.

A bemutatásra kerülő redempciós levél szerencsés módon nem kallódott el a történelem viharában, az egyik leszármazott jóvoltából - több mint száz páratlan dokumentum kíséretében - 1998-ban került a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltárba.


Oldaltérkép     |     Kapcsolat
wombat logo