Áprilisi hónap dokumentuma
kisebb betű nagyobb betű   e-mailben elküld nyomtatás

A Mexikóból hazatérő és a Jászkun Kerületben letelepedni kívánó önkéntes katonák névsora


Április 10-én lesz 151 éve, hogy egy mexikói előkelőkből álló küldöttség Triesztben, a Miramare kastélyban felajánlotta Mexikó trónját Habsburg Miksa osztrák főhercegnek. Az április hónap dokumentuma lehetőséget ad, hogy megemlékezzünk Miksa szerencsétlenül végződött mexikói uralkodásáról.

Függetlenségének 1821-es elnyerése után Mexikó az állandó belpolitikai harcok színterévé vált. A köztársaságpártiak és a monarchisták folyamatos küzdelme az állam területének csökkenéséhez (Texas, Új-Mexikó, Kalifornia az Egyesült Államokhoz került) és a gazdaság folyamatos romlásához vezetett. 1861-re a liberális erők kerekedtek felül és a zapoték származású Benito Juarez (1806-1872) alapíthatott kormányt. A gazdasági gondok enyhítésére Juarez bejelentette, hogy felfüggeszti az ország kölcsöneinek visszafizetését, mire válaszul a három legnagyobb hitelező Anglia, Spanyolország és Franciaország bevonult Mexikó legfontosabb kikötőjébe, Vera Cruzba és elfoglalta a vámházat. Juareznek végül garanciákkal sikerült lecsendesítenie az angolokat és a spanyolokat, akik el is hagyták az országot, ám III. Napóleon kitűnő lehetőséget látott egy francia befolyás alatt álló amerikai monarchia megteremtésére. Ehhez azonban találnia kellett egy megfelelő uralkodó-jelöltet.

Habsburg Miksa 1832. július 6-án született a Bécs melletti schönbrunni kastélyban. Fiatalkorától kezdve széles körű neveltetésben részesült, köztük több nyelven (beleértve a magyart) is megtanult. Miksa már gyermekkorától kezdve rivalizált a bátyjával, a későbbi Ferenc Józseffel, akinek nem tetszett öccse igen nagy népszerűsége sem, ezért ezt ellensúlyozandó, jelentéktelen címekkel (flottafőparancsnok, lombard-velencei királyság főkormányzója) próbálta lekötni az öccsét.1 1857-ben Miksa feleségül vette I. Lipót belga király lányát, Saroltát. Lombardia függetlenné válása (1859) után a pár elvonult a Trieszt melletti Miramare kastélyba. A mexikói főurakból álló küldöttség itt kereste fel a fiatal herceget, aki végül 1864. április 10-én elfogadta a felkérést. Miksa még ebben a hónapban lemondott a Habsburg trónt illető további igényeiről, ezután kérte testvérét, hogy segédkezzen egy saját katonai erő felállításában, melynek eredményeképpen 1864 októberében megalakult az Osztrák-Magyar Önkéntes Császári hadtest.2

A toborzás a nyár folyamán zajlott le, a helyszíne Ljubljana volt.3 Az így felállt hadtest mintegy 6812 katonát4 számlált, melyből 1047 magyarnak vallotta magát. Az eredeti célkitűzések szerint az önkéntes hadtest feladata a királyi pár védelme volt, ám a valóságban a mexikói polgárháború több ütközetében is részt vettek. Tardy Lajos történész a bécsi Kriegsarchivban található törzskönyvek áttekintése után közétette a hadtest magyar származású tagjainak fontosabb adatait. Ezekből megállapítható, hogy mintegy 29 fő származott a Jászkun Kerület valamelyik városából.5 A 29 főből ketten a harcok során elestek, huszonegyen pedig a lista szerint hazatértek a Hármas Kerületekbe. A háború több magyar résztvevője is leírta élményeit, visszaemlékezéseit, melyek közül több nyomtatásban is megjelent, de még mindig kerülnek elő új, eddig ismeretlen naplók, feljegyzések.6

1865-re befejeződött az amerikai polgárháború, az Egyesült Államok pedig a Monroe-elv alapján7 felszólította III. Napóleont, hogy vonja ki a csapatait Mexikóból. A köztársaságpártiak egyre komolyabb sikereket értek el, és mivel a francia császár nem akart nyílt háborút kockáztatni egy kétes trón reményében, 1866-ban hazavonta a francia csapatokat. Miksa császársága itt gyakorlatilag elbukott, ám a tragikus végkifejlet még elkerülhető lett volna. A franciák távozása után, 1866 decemberében, azonban Miksa rendeletben feloszlatta az önkéntes haderőt is, melyből 3428-an hazatértek, 1011-en pedig tovább szolgáltak a mexikói hadseregben.8 Felesége, Sarolta, még Európába utazott, hogy férjének segítséget kérjen, próbálkozásai azonban hasztalannak bizonyultak. 1867 májusára a bukott császár és maréknyi katonája Quéretaro erődjébe szorult vissza. Innen több heti ostrom után álruhában próbált elszökni, ám egy árulás lebuktatta. A katonai bíróság Miksát hazaárulás vádjával halálra ítélte és két tábornokával együtt 1867. június 19-én Tres Campanasnál kivégezték.

Halála után a császár holttestét bebalzsamozták, majd egy hétre Mexikóvárosban közszemlére tették. Néhány hét múlva adták csak át az osztrák Tegetthoff altengernagynak, aki a Novara hajó fedélzetén hazaszállította. A halálát megkérdőjelező legendák itt kezdődtek, ugyanis Miksa rendkívül rossz állapotban levő holttestét már a saját édesanyja sem ismerte fel. Egyes feltételezések szerint Miksát nem végezték ki, hanem Justo Armasként tovább élt San Salvadorban, és csak 1936-ban hunyt el. A hazaszállított holttestet végül Bécsben, a Habsburgok temetkezőhelyén, a Kapuzinergruftban helyezték végső nyugalomra.

MNL JNSzML IV-254. A JÁSZKUN KERÜLET ALKAPITÁNYÁNAK IRATAI 4621/1867.

Jegyzetek:

1 Tardy 146.

2 Jancsó 72.

3 Lásd ugyanott.

4 Lásd ugyanott.

5 Tardy 145-171

6 Lásd Lukáts Gyula egri származású asztalos naplóját: http://socialhistories.blog.hu/2008/11/29/egy_onkentes_naploja_miksa_csaszar_mexikoi_kalandjarol (Letöltve: 2015. április 8.)

7 James Monroe amerikai elnök nevéhez fűződő elv, mely tilt minden külső beavatkozást az amerikai kontinensen.

8 Jancsó 73.

 

Felhasznált irodalom:

Jancsó: Jancsó Katalin: Magyarok Habsburg Miksa, Mexikó császárának szolgálatában IN Tiszatáj LXV. Évf. 1. sz. Online: http://epa.oszk.hu/00700/00713/00232/pdf/tiszataj_EPA00713_2011-01_72-79.pdf (Letöltve: 2015. január 5.)

Tardy: Tardy Lajos: Az 1864-67. évi mexikói „önkéntes hadtest” magyarországi résztvevői. IN Hadtörténelmi Közlemények 109. évf. 2. sz. 145-171.

 

Összeállította: Horváth Gergő segédlevéltáros


Oldaltérkép     |     Kapcsolat
wombat logo