Tisztelt Kutatóink!

A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár elektronikus formában is elérhető adatbázisait 6 nagyobb csoportba rendszereztük. A csoportokon belül találhatók a raktárjegyzékben fellelhető fondok, illetve témakörök szerint rendezett iratok, oklevél-, térkép- és könyvtári állományi adatbázisok. A könnyebb és gyorsabb áttekinthetőség, valamint a kereshetőség érdekében az egyes állományokat külön megnyitható, szövegszinten kereshető táblázatokban, PDF formátumban helyeztük el honlapunkon. Az adatbázisok az egyes csoportokon belül a címekre, valamint a kapcsolódó dokumentumok címére kattintva érhetők el.

Eredményes kutatómunkát kívánunk!

Az adattartalom folyamatos feltöltés alatt...


I. világháború


Figyelem!

 Jelen menüpont folyamatos feltöltés alatt áll.
Teljes elkészültét jelezni fogjuk.
Megértését köszönjük!

 Tisztelettel: Az oldal adminisztrátorai

(2014. 12. 04.)

 

Raktarjegyzék


Irategyüttesek


Oklevelek


OKLEVÉLGYŰJTEMÉNY

( 1422-1667 )

 

A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár egyik legértékesebb irategyüttese a kb. 500 darabból álló oklevélgyűjtemény. A napjainkban különösen fontossá vált iratvédelmi szempontok motiválták fontossá vált iratvédelmi szempontok motiválták azt az elhatározást, hogy levéltárunk legrégebbi okleveleit digitalizáljuk és CD lemezen jelentessük meg, illetve az interneten is elérhetővé tegyük.

A jelen feldolgozás Jászberény város oklevélgyűjteményéből 30 darabot mutat be. Minden oklevélről fénykép készült - amely jól nagyítható - valamint közöljük a legfontosabb adatokat is az egyes darabokról:

Dátum; kibocsátó, kibocsátás helye; pecsét; rövid tartalom; megjegyzés.

Ezeket az információkat minden egyes oklevélről német nyelven is közöljük.

Az okleveleket válogatta és előkészítette:

Dr. Zádorné dr. Zsoldos Mária

Czégény Istvánné

Gyűjtemény

Térképeink



Összeírások


Szakdolgozatok


Szakkönyvtár


Az adattartalom feltöltés alatt...

Archontológia


JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK  MEGYE  TÖRTÉNETI ARCHONTOLÓGIÁJA 
1876 – 1989
- béta verzió -

Az adatbázis az NKA támogatásával készült.



 

 

 

Kuláklista



Jász-Nagykun-Szolnok megyei kuláklisták 1950-ből

 Az Országgyűlés 2012-ben június 29-ét (Péter-Pál napját, mely a hagyomány szerint a betakarítás kezdetét jelentette) a kuláküldözés emléknapjává nyilvánította. Ezen alkalomból, az áldozatokra emlékezve, segítendő a téma professzionális és családtörténeti kutatóinak munkáját, közzétesszük a Szolnok Megyei Tanács Pénzügyi Osztály 92. raktári szám alatt összegyűjtött, nagyrészt 1950-ben keletkezett települési kuláklistáit.  Természetesen a levéltár őrizetében lévő iratok között ezen túlmenően is találni, ettől eltérő időpontokban keletkezett listákat, avagy eltérő célzattal, pl. adóhátralékokat rögzítő, de szintén a kuláküldözés témájához kapcsolódó dokumentumokat. Választásunk a közzétételkor azért esett ezen 1950-es dokumentumokra, mivel egy adott időpontból a megye valamennyi településére vonatkozóan átfogó pillanatfelvételt nyújtanak. Terveink szerint a most beszkennelt dokumentumok adataiból egy későbbi időpontban kereshető adatbázist is szeretnénk összeállítani, illetve tervezzük azt is, hogy az interneten hozzáférhető állományt tovább bővítve a kitelepítettekről felvett korabeli listákat is közzétegyük.

 

A kuláküldözésről:

A második világháborút követően a nagybirtokos földesúri osztályt már az 1945-ös földosztás keretében felszámolták, értve ez alatt gazdasági létalapjuk megsemmisítését, a nagybirtokok felosztását. Ám a kiépülő kommunista diktatúrának 1948-at követően is szüksége volt egy vidéken jelenlévő ellenségképre. Ez az osztályellenség a közép- és gazdagparaszti réteg lett, mely a földnélküliek munkáját is felhasználva művelte meg földjét, s szaktudása, gazdasági felszerelései révén nem csak családja ellátására, hanem árutermelésre, mezőgazdasági termények piacon történő értékesítésére is törekedett.

Előbb a 15 holdfeletti földterülettel és 150 aranykoronát meghaladó kataszteri tiszta jövedelemmel rendelkező parasztok minősültek kuláknak. Mivel ebbe az eredeti kategóriába a tervezettnél sokkal több középparaszt is beleesett, mely így túlságosan széles társadalmi réteget fordított volna szembe az állampárttal, 49-ben ezt a határt felemelték 25 holdra és 350 aranykorona feletti kataszteri tiszta jövedelemre. Ugyanakkor cséplőgép tulajdonosok, kocsmárosok, hentesek, vagy más, vállalkozásból jövedelemmel rendelkezők, alkalmazottakkal dolgozók is felkerülhettek a listákra.

Az első kuláklisták 1948-ban készültek, akkor még adóösszeírásnak álcázva. A későbbi években újabb listák készítésével frissítették, módosították az adatokat. 1949-ben Szolnok megyében 5081 kulákot írtak össze, akikre büntető jellegű pótadót is kivetettek, az állami hitelekből pedig kizárták őket. A kulákként kezelt gazdákat nem csak a terménybeszolgáltatással, hanem sokszor szándékosan betarthatatlan rendeletekkel, ÁVH-s házkutatásokkal, termények elkobzásával, erőszak alkalmazásával is zaklatták, gyermekeiket pedig nem engedték egyetemre, olykor középiskolába sem.

A tekintélyesebb gazdálkodókat azzal zsarolták, hogy ha segítenek a tsz-szervezésben, leveszik őket a kuláklistáról. Azok közül, akik nem álltak kötélnek, sokakat letartóztattak a tsz elleni izgatás gyanújával. Ám később a tsz-be belépőket is megvádolhatták azzal, hogy rossz tanácsokkal igyekeztek belülről bomlasztani a szövetkezetet, szabotálni a termelést.

Az osztályharc jegyében a bíróságok közvetlen pártutasításra hoztak felettük ítéleteket. A perbe fogottak egy része pénzbírságban, avagy börtönbüntetésben részesült, másokat családjukkal együtt kitelepítettek a Hortobágyra, az ott működő tizenkét munkatábor valamelyikébe. Földjeiket végül akár ki is sajátíthatták, vagyonukat elkobozhatták. Ezzel párhuzamosan Budapestről tizenötezer „reakcióst” telepítettek vidékre, többnyire kulákcsaládokhoz költöztetve és így kényszertársbérletre kényszerítve őket. A kommunista rendszer eszköztárában a példás büntetések a megfélemlítést, a bűnbakgyártást, a falu korábbi elitjének felszámolását célozták.

A párt szócsöveként funkcionáló sajtó is a kuláküldözés szolgálatába állt. A Ludas Matyiban például az 50-es évek elején jelent meg „Kulák Kelemen” és „Zsíros Péter” ellenszenves, kifigurázott alakja. A kulák mindig a termelést szabotáló, beszolgáltatási kötelezettségének eleget nem tevő, terményt rejtegető, feketéző figuraként jelent meg, aki rémhíreket terjesztett. Ha egy kulák igyekezett magát kedvező színben feltüntetni, úgy a kommunista hatalom szemében ez is csak bomlasztó tevékenységének álcázását célozhatta, akivel szemben így még fokozottabb éberségre volt szükség.

Az üldöztetések hatására rengeteg kulák család döntött úgy, hogy felhagy a mezőgazdasági termeléssel és a városokban, az iparban keres lehetőséget a boldogulásra. Bár 1953-ban a Nagy Imre kormány megszüntette a kuláklistákat, az üldöztetésük mégsem ért véget. Az ellenük hozott ítéletek száma ugyan csökkent, súlyosságuk azonban megmaradt. Helyzetük csak az 1956-os forradalom után, leginkább a 60-as évektől enyhült, mivel a kiépülő Kádár-rendszer már igényt tartott a kulákság szakértelmére a tsz-ek újjászervezésében.

Megyénkben még 2002-ben emeltek kopjafát Karcagon a kommunista diktatúra parasztáldozatainak emlékére.

 

 

Ajánlott irodalom:

http://www.origo.hu/tudomany/20120326-kulak-kommunistak-parasztuldozes-rakosi.html

http://hvg.hu/_tudomany/20120218_hortobagyi_munkataborok

http://magyarhumor.network.hu/blog/magyar-humor-hirei/a-ludas-matyi-folyoirat-tortenete-1-resz

http://mno.hu/osoktere/a-kulakuldozes-1096744

http://epa.oszk.hu/02200/02295/00016/pdf/EPA-02295_Jaszsagi_Evkv_2008_besenyi.pdf

 

A BOLDOGBT Egyesület kiadásában várhatóan 2013 szeptemberében, a kitelepítések megszüntetésének 60. évfordulójára jelenik meg volt kolléganőnk, Papp Izabella összeállításában a Törvényen kívül – Budapesti kitelepítettek Jászboldogházán című kötet. A kiadvány megjelenésről és esetleges előjegyzésről a pappizabella@invitel.hu e-mail címen lehet érdeklődni.

 

Kuláklisták települések szerint:

 

 

Oldalak: 1 2 » következő
Oldaltérkép     |     Kapcsolat
wombat logo